Pázmándfalu község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Lakosság: 967 fő
Terület: 19.39 km²
Népsűrűség: 49,87 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

A község Győrtől 15 km-re délkeletre a Sokorói-dombság északkeleti részén helyezkedik el. Csendes, tiszta levegőjű vidék. Az ittlakók földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. Pannonhalma város keleti szomszédja.

Története

A rk. templom A községháza

A legrégebbi okiratokban Paznan és Poznan néven találjuk. Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt Poznan nemzetségről kapta. E nemzetség Zegi vagy Szeghy ága még a XIII. században és a XIV. század elején is birtokolt területet a településen. A falunak több gazdája volt. A győri várszolgák és udvarnokok, de megtalálhatjuk a birtokosok között a Szent Márton egyházat. Helységként először 1240-ben említik. 1252-ben találkozunk először Pázmánd-hegy nevével. 1323-ban csere útján a Cseszneky család szerzi meg, majd 1327-ben Erzsébet özvegy királyné Kocsky Sándornak adományoz itt birtokot. 1437-ben királyi vámszedőként említik e helyt. A török uralom alatt elpusztult. Utána újjáépült. Az 1768 évi úrbéri szabályozás – a jobbágyok érdekeit szem előtt tartva – nagy fontosságú volt a község életében. Lakói ekkor szőlő és földmunkával foglalkoztak. A századforduló végén a filoxéra elpusztította a szőlőt.

A falu lakossága magyarokból állt s csak török pusztitás után telepítették be a földesúrak néhány szláv és német ajkú jobbágyot. Az 1848-as évek után ismét kicserélődött a falu lakossága. Ekkor már mindenki szabad polgárként közlekedhetett és kereshette a boldogulását. Ezért szabadon folyt a be-, és kiköltözés a faluba.

A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. A faluban a katolikus és a református vallás terjedt el. A 14. századtól emlitik a pázmándi templomot illetve a plébániát. A templom már 1638-ban romokban hever. Érte a győri püspök és a pannonhalmi főapát is vetélkedett. A pereskedés a 16. századtól a 18. századig tartott és a győri püspök győzelmével ért véget.

A mai templomot 1753-ban építették fel. Tornyát pedig 1779-ben. A barokk stílúsú főoltár a XVIII. századtól ékesíti a templomot. A református egyház a reformáció kezdetétől jelen van. 1531-ben egy egyszerű templomot is építettek. A földesúrak iskolájukkal együtt lerombolták, a lelkészeket, és a tanítókat bebörtönözték, gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsi Csergő Bálint volt.

Újkori története A fogorvosi rendelő

Pázmándfalut és Pázmándhegyet ezt a két helységet 1950. december 8-án egyesítették Pázmándfalu néven. 1969. július 1-jével Nyalka községgel közösen községi közös tanácsot szerveztek. A falunak 1990-ben lett önálló önkormányzata.

A településen a villanyhálózat kiépítését 1957-ben kezdték meg, és 1958-ban fejezték be a környéken. A termelőszövetkezet is 1957-ben alakult. Ezt később a pázmándfalui, győrsági és a töltéstavai létrejött "Aranykalász" Mgtsz. váltotta fel, amely jelenleg is gazdálkodik a faluban. Kultúrotthona, ahol könyvtár is működik, 1958-ban jött létre. 1963-ban orvosi rendelővel és védőnői lakással is szaporodott a település.1968 óta fogorvosa is van a falunak. A vezetékes víz 1976-ra jutott el a község minden lakásába. Sípályája népszerű. 1994-től kiépült a vezetékes gázhálózat, valamint a telefonhálózat.

A községnek 1994-től cigány kisebbségi önkormányzata van. 1995-ben Győrsággal együtt Pázmándfalu hegybírót is választott.

Hires pázmándiak

Pázmándi Horvát Endre (Pázmánd, 1778. november 28. – Pázmánd, 1838. március 7.)

Elemi iskoláit Pannonhalmán, Pázmándon és Győrben végezte el. A humán osztályokt Komáromban. Bölccsészeti tanulmányait Pozsonyban fejezte be. Iskolái elvégzése után belépett ciszterciták rendjébe. 1801-ben szentelték pappá. Szolgált Széplakon, Szergényben, Győrben és Téten. 1829-ben helyezték Pázmándra ahol élete hátralévő részét töltötte plébánosként.

- Árpád cimű eposza 1832-ben jelent meg nyomtatásban. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban tagjává választotta.

Kocsi Csergő Bálint református lelkész

Aki Munkácson és Pápán rektor, Debrecenben professzor volt és öregkorára érkezett a községbe. Itt megirta gályarabsága történetét.

A község nevezetességei

Horvát Endre lakóháza

Pázmándi Horvát Endre lakóháza

Majorette csoport

Források

dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963 9098 00 1 Ö; ISBN 963 9089 07 9
CEBA (föszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963 9089 94 X
Ferenczi Róbert-Farkasné Takács Judit: Pázmán lovag faluja (Pázmándfalu, 1996) nyomtatvány

Következő községek

További községek